htmik.hu


Választás 2014

A határon túli magyarok választójoga a 2014. évi választások alkalmával

A választójogi törvény módosításainak értelmében már a nem Magyarországon élő, azonban magyar állampolgársággal rendelkező, határon túli magyarok is szavazhatnak. A külhoni magyarok választójoggal való felruházásával hazánk az európai uniós gyakorlatot követi.

Az EU legtöbb, mintegy huszonhárom tagországában ugyanis eddig is kaptak szavazati jogot az állampolgárok attól függetlenül, hol rendelkeznek állandó lakhellyel. A kutatások szerint a törvénymódosítás segíthet megakadályozni a határokon túl élő magyarok asszimilációját, erősíti a magyar-magyar kapcsolatokat, a szolidaritást és az azonosságtudatot. A 2014-es parlamenti választásokra a szavazók számára előzetes regisztráció szükséges: a külhoni magyarok az interneten vagy levélben regisztrálhatnak. Az állampolgársághoz jutás 2010-es egyszerűsítése óta mára kétszázötvenezren tették le esküjüket, és a becslések szerint 2014-re ez a szám már félmillió lehet. Ennyien szavazhatnak tehát a következő választásokon a határokon túlról. A gyakorlatban azonban az előzetes felmérések szerint néhány százezer voksra lehet számítani. Azonban tény, hogy a következő ciklusban a parlament összetétele az anyaországi és a határon túli magyarság véleményét egyaránt tükrözi majd.

Az állampolgárság megszerzésének könnyítését már 2011 januárja óta élvezhetik a határon túli magyarok. Ekkortól alkalmazzák ugyanis azt a 2010 májusában elfogadott jogszabályt, amely szerint a külhoni magyarok számára nem szükséges magyarországi lakhely ahhoz, hogy magyar állampolgárok lehessenek. Mindössze magyar állampolgár felmenőre, büntetlen előéletre és magyar nyelvtudásra van szükség. A kérelmező akkor tehet állampolgári esküt, ha a honosítás nem sérti Magyarország köz- és nemzetbiztonságát. A lehetőséggel máig mintegy negyedmillió, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Ukrajnában, Ausztriában, Horvátországban, Szlovéniában és a világ más részein élő magyar nemzetiségű polgár élt. A szavazati jog megadása a külhoni állampolgárok számára a világ számos országában már korábban is bevett gyakorlat volt.

Kiváltképp azon államokban, ahol a határokon kívül élő állampolgárok száma meghatározó, így például Horvátországban, Albániában, Izraelben vagy Írországban. A változtatás már igen sürgető volt Magyarországon is, hiszen hazánk esetében a tízmilliós anyaországi lakosság mellett mintegy négy és félmillió magyar él szerte a világon. Két és félmillióan a környező országokban, főként Romániában laknak, kétmillióan pedig távolabbi államokban, például Németországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Államokban. A törvénymódosítás ellen tiltakozók legfőbb érve, miszerint a külhoni magyarság nincs tisztában az anyaországi politika aktualitásaival, mára semmisnek bizonyult, hiszen az elektronikus média segítségével ők is figyelemmel kísérhetik a fontos eseményeket. Szakértők szerint a módosításnak jelentős társadalmi és gazdasági előnyei lehetnek, azonban a határon túli magyarok támogatása nem állhat meg itt, különben a változás egyszerű formaság marad.


Vissza a tetejére ↑