htmik.hu


Vajdasági magyarok 28986

Közzétéve: 2012. december 20.

Vajdasági magyarok

Az 1920-as trianoni békeszerződés után a mai Szerbiához csatolt területeken, a Vajdaságban százhetvenezer magyar él. Itt van a harmadik legnagyobb lélekszámú magyar kisebbség a határmenti országok közül. A vajdasági magyarok 1920-ban, a békeszerződés értelmében a Jugoszláv Királyság polgárai lettek. A magyarság legnagyobb része Észak-Bácskában (hetvenhatezer fő) és Észak-Bánságban él (hatvankilencezer fő), kisebb részük pedig délebbre, szórványban. Létszámuk fokozatosan csökken, főként a Szerémségi körzet lakóié, itt ma már csak háromezer-hétszázan laknak.

A magyar többségű települések közé tartozik például Ada, Csóka, Kishegyes, Magyarkanizsa és Zenta. Ezen községekben, illetve minden olyan településen, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a húsz százalékot, a magyar is hivatalos nyelvnek számít, és ügyintézéskor használható. A vajdasági magyarok szellemi és kulturális központja korábban Újvidék volt, az 1990-es évektől pedig egyre inkább Szabadka. Legfontosabb érdekvédelmi szervezetük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), amely a területi és kulturális autonómiáért küzd. Ezen kívül öt vajdasági magyar politikai párt működik, a Magyar Egység Pártja (MEP), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Remény Mozgalom (MRM), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK).

A trianoni békeszerződést követően a Jugoszláv Királyság megszüntette a magyar középiskolákat, csak Belgrádban maradt egy magyar tanítóképző. Hat elemit magyar nyelven végezhettek a kisebbségben élők, azonban kizárólag azok, akiknek magyar hangzású neve volt. Az asszimilációt elősegítendő, a szláv nevűeknek szerb iskolába kellett járniuk. 1941-ben Bácska magyar, Bána pedig német fennhatóság alá került. 1944-ben a délvidéki magyarság ellen szervezett népirtás indult, negyvenezer embert gyilkoltak meg, az életben maradtak közül pedig sokakat száműztek. Később a Vajdaságban a magyar nyelvet hivatalossá tették, és az utcai feliratok is kaptak magyar változatot. Az iskolákban bevezették a magyar oktatást, és magyar újságokat adtak ki.

Az 1991-ben, a Jugoszlávia tagköztársaságainak függetlenedési törekvései miatt kirobbant
délszláv háborúban a vajdasági magyarok nem kívántak részt venni. Ennek ellenére a magyar katonaköteleseket is besorozták, sőt, nagyobb arányban, mint a jugoszlávokat. A kilencvenes évektől a szerb politika megtagadta a Vajdaságtól a területi, a gazdasági és az etnikai autonómiát egyaránt. A magyar nyelv azonban továbbra is hivatalos maradt, és egyre több magyar nyelvű középiskola nyílt. Létrejött a Magyar Nemzeti Tanács, a vajdasági magyarok kisebbségi önkormányzata, amely bizonyos kérdésekben országos szintű döntések meghozására jogosult. A szerbiai magyarokat a délszláv háború vége óta egyre kevesebb atrocitás éri. Vannak magyar nyelvű televízióműsoraik és rádiójuk is. Az egyetlen vajdasági magyar napilap a Magyar Szó, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács alapított 1944-ben.

Címkék:




Comments are closed.

Vissza a tetejére ↑