htmik.hu


Szlovéniai magyarok Detailed_map_of_slovenia

Közzétéve: 2012. december 18.

Szlovéniai magyarok

Szlovéniában körülbelül tízezer magyar él, számuk a Magyarországgal határos államok közül itt a legkevesebb. Az 1920-as trianoni békeszerződés értelmében elcsatolt magyarlakta területek az akkori Jugoszláviához kerültek. A legtöbben a mai Szlovénia Pomurska régiójához tartozó Muravidéken élnek. Két fő csoportjuk van, az őrségi és a Lendva-vidéki magyarok. Az őrségiek lakhelye az első világháború előtt Vas, az utóbbiaké pedig Zala vármegyéhez tartozott. 1921-ben a Muravidéken körülbelül huszonötezer magyar élt, a 1991-es népszámlálás adatai szerint viszont már csak nyolcezer-ötszáz. Az alacsony létszám okán a magyar kisebbség asszimilációja elkerülhetetlen. A szlovéniai magyarság létszáma egyre csökken, mind többen és többen vándorolnak el innen annak ellenére, hogy a Muravidék életszínvonala Magyarországénál sokkal magasabb.

A második világháború éveiben a területet visszacsatolták Magyarországhoz. 1945-ben több mint ötszáz magyart zártak táborba. Az 1950-es években a fiatalok nagy része szlovén többségű városokba költözött. A magyar tanítási nyelvű falusi iskolák állapota már nem volt kielégítő, így a továbbtanulási lehetőségek nagy mértékben csökkentek. Az ötvenes években Lendván a magyar gyerekek fele szlovén tagozaton tanult. 1959-ben bevezették a kötelező kétnyelvű oktatást, hogy megállítsák ezt a tendenciát. Az 1980-as évek közepén a helyi magyarság hátrányos gazdasági-infrastrukturális helyzete, az erősödő elvándorlás, illetve a vegyes házasságokban megnyilvánuló asszimiláció jelenléte már egyre feltűnőbben megmutatkozott. A tízévente tartott népszámlálások arról tanúskodtak, hogy évtizedenként átlagosan tizenhárom százalékkal csökken a szlovéniai magyarság aránya. A vegyes házasságok aránya már több mint ötven százalék, és az abból származó gyermekek mintegy nyolcvan százaléka szlovénnek vallja magát.

1991 után a magyar kisebbség helyzete javult. A muravidéki magyarság érdekérvényesítése lendületet kapott, és az anyaországgal történő kapcsolatépítés is hatékonyabbá vált, kiváltképp a két európai uniós tagállam közötti határellenőrzés 2007-es megszüntetése óta. A többi, Magyarországgal határos államhoz képest Szlovéniában tudta a helyi magyarság a leghatékonyabban kiépíteni saját kulturális autonómiáját. A szlovén vezetés őshonos közösségnek tekinti a magyarokat, és kaptak egy képviselői helyet is az országgyűlésben ugyanúgy, mint a helyi olasz közösség. Kiélezett helyzetekben a kisebbségi képviselők gyakran a mérleg nyelvének szerepét játsszák. A szlovén alkotmány biztosítja a szabad anyanyelvhasználatot a magyarok számára. A magyar kisebbség a kultúra, az oktatás és az anyaországgal történő kapcsolattartás területén is számtalan lehetőségekkel rendelkezik, ezekhez a szlovén állam anyagi támogatást is nyújt. 1992-ben megalakult a Magyar–Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság, 1994-ben pedig a Muravidéki Magyar Nemzeti Tanács. A 2004-ben életbe lépett nyelvtörvény szerit a nemzetségileg vegyesen lakott területeken a két nemzetiség, a magyar és az olasz nyelve is hivatalos.

Címkék:




Comments are closed.

Vissza a tetejére ↑