htmik.hu


Szlovákiai magyarok 1376850708_5226.jpg

Közzétéve: 2012. december 20.

Szlovákiai magyarok

Románia után Szlovákiában él a legtöbb magyar az 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarországtól elcsatolt területek közül, a felvidéki magyarok száma ötszázezer fő. 1920-ban még ennél is több, mintegy egymillió-hetvenezer magyar otthona került az akkori Csehszlovákiához. A határt elsősorban közlekedési és gazdasági szempontok alapján jelölték ki. Ezt követően több tízezernyi magyart üldöztek el az országból, iskolákat zártak be, és a magyart másodrangú nyelvvé tették. A két világháború között azonban a szlovákiai magyaroknak már fontos kulturális szervezeteik, pártjaik és sajtójuk volt. Az 1938-as bécsi döntés alapján Magyarország majdnem tizenkétezer négyzetméternyi területet kapott vissza több mint nyolcszázezer magyar lakossal.

A második világháborút követően a Kárpát-medence északi része újra Csehszlovákia, a Kárpátalja pedig a Szovjetunió része lett. A magyar lakosságtól megvonták az állampolgárságot, elkobozták a földjeiket, illetve iskoláikat bezárták. Az 1947–49-es csehszlovák–magyar lakosságcsere-szerződésalapján hatvanezer szlovákot áttelepítettek Magyarországról Szlovákiába, hetvenhatezer magyart pedig Szlovákiából Magyarországra. 1946–47-ben negyvennégyezer magyart Csehországba deportáltak. Az úgynevezett reszlovakizáció keretében több mint háromszázezer magyar nyilvánította magát szlováknak, hogy visszakaphassa állampolgárságát és tulajdonát. Ennek következtében az 1950-es népszámláláson már csak háromszázötvenezren vallották magyarnak magukat. Az 1989 novemberében kitört bársonyos forradalom után a magyarok nemzetiségi jogai kiszélesedtek, így megindulhatott a kisebbségi intézményrendszer kiépítése. Az 1993-ban függetlenné váló Szlovákia kormánya újfent korlátozta a magyar kisebbség jogait. Az 1998-as választásoktól kezdve azonban javult a helyzet, a Magyar Közösség Pártja (az akkori Magyar Koalíció Pártja) ugyanis 2010-ig jelen lehetett a parlamentben. 1998 és 2006 között ennek köszönhetően a kisebbségi jogok szélesedtek, és a magyar intézményrendszer is bővült. 2009-ben a parlament elfogadta a szlovákiai magyarokat igen hátrányos helyzetbe hozó nyelvtörvényt. Ennek értelmében a magyar nyelv használatát számos köznapi szituációban korlátozzák, írásban és szóban egyaránt a szlovákot kell használni. A magyarok azóta többször is próbáltak harcolni ennek módosításáért, de mindeddig nem értek el sikert.

Szlovákia déli, magyarlakta része az ország egyik gazdaságilag legelmaradottabb területe. Az infrastruktúra itt kevésbé kiépült, nincsenek autópályák. Az állami beruházások is az északi területekre korlátozódnak. Munkalehetőség hiányában pedig a magyarok közötti munkanélküliség aránya két-három százalékkal magasabb az országos átlaghoz képest. Szlovákiában majdnem hatszáz magyar és kétszáz kétnyelvű óvoda és iskola van. 2004-ben nyílt meg az első Magyarországon kívüli, magyar nyelvű állami felsőoktatási intézmény, a Selye János Egyetem Komáromban. Magyar nyelvű újságok (mint az Új Szó, a Szabad Újság és a Vasárnap), tévéadások és rádióállomás is működik itt.

Címkék:




Comments are closed.

Vissza a tetejére ↑