htmik.hu


Szavazati jog

A határon túli magyarok szavazati joga 2014-ben

A határon túli magyarok a magyarországi politikába való beleszólása az elmúlt években állandóan visszatérő kérdést jelentett. A környező országokban élő magyarság asszimilációja ellen fontos eszköznek tartja a magyarországi vezetés a magyar állampolgárság, a magyar útlevél és a szavazati jog megadását.

A választójog kiterjesztésével Magyarország az európai gyakorlatot követi, ugyanis az Európai Unió huszonhét tagállama közül huszonháromban az állampolgároknak lakhelytől függetlenül jár szavazati jog az állampolgársághoz. 2012 novemberében fogadta el az Országgyűlés a választójogi törvény módosításait. Utóbbi szerint ezentúl egyfordulós választás lesz, a kopogtatócédulákat eltörlik, illetve a szavazáshoz a választók előzetes regisztrációja szükséges. A törvénymódosítások tartalmazzák a határon túli magyarok választójogára vonatkozó intézkedéseket is. Ennek értelmében a környező országokban élők levélben vagy az interneten regisztrálhatnak a választásokra.

A 2014-es parlamenti választásokon így akár félmillió határon túli magyar is szavazhat. Állampolgári esküjüket mára kétszázötvenezren tették le, ez a szám a választásokig, 2014-ig becslések szerint akár ötszázezer is lehet. A két év múlva megalakuló országgyűlés összetétele tehát már nemcsak az anyaországi, hanem a külhoni magyarság véleményét is tükrözi majd. A Political Capital politikai kutatóintézet felmérése szerint körülbelül ötmillió belföldi és néhány százezer külföldi szavazatra lehet számítani.

A Méltányosság Politikaelemző Központ meglátása szerint az ország sorsáról való közös döntés növeli a magyarok közti szolidaritást és az azonosságtudatot, illetve a nemzetegyesítés így békésen, határmódosítás nélkül megtörténhet. Illetve, a határon túli magyaroknak így sikerülhet elkerülniük a helyi kultúrával való asszimilációt. A külhoni magyarok szavazati jogának megadása ezen kívül társadalmi, jogi és gazdasági előnyöket jelent, és javítja a magyar-magyar kapcsolatokat. Az 2010-ben megalakult új parlament fontosnak tartotta az állampolgárság könnyített megadását a határon túli magyarok számára: az egyszerűsített honosítást elősegítő jogszabályt konszenzussal elfogadták. Ennek eredményeképp mára mintegy két-háromszázezer határon túli szerezte meg a magyar állampolgárságot. A 2012 májusában elfogadott jogszabály szerint a külhoni magyarok letelepedés nélkül kaphatnak magyar állampolgárságot.

A törvény értelmében akkor honosítható kedvezményesen az a magát magyarnak valló, ám nem magyar állampolgár, ha büntetlen előéletű, felmenője magyar állampolgár volt, vagy magyarországi származása valószínűsíthető. Ezen kívül a kérelmezőnek igazolnia kell magyar nyelvtudását, esküt kell tennie, illetve honosítása nem sértheti Magyarország köz- és nemzetbiztonságát. A módosított jogszabály 2010. augusztus 20-án lépett hatályba, és 2011. január 1-jétől alkalmazzák. Az állampolgársági és az esetleges névmódosítás a kérelmezők számára díjmentes. Az állampolgársághoz a kérelmezőnek magyarországi lakhellyel nem kell rendelkeznie, azonban ugyanezen jogok miatt magyar személyazonosító igazolványt sem kap, hiszen ez utóbbi csak a lakóhellyel rendelkezőknek jár. Az eljárást követően a határon túli magyar állampolgár a honosítási okirat kézhez kapása és az eskü letétele után magyar útlevelet igényelhet.

A szavazati jog megadása egy újabb lépés volt a magukat magyar nemzetiségűnek valló polgárok összefogása felé. A világ számos országában volt bevett szokás már korábban is a külföldön lakó állampolgárok szavazása, különösképpen azon államokban, ahol jelentős számú állampolgár él a határokon kívül, például Albánia, Horvátország, Írország vagy Izrael esetében. A Velencei Bizottság 2011-ben egy jelentésben vizsgálta a határon túli választójogot, és ösztönözték a szavazati jog kiterjesztését. Itthon az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. CCIII. törvényben született döntés erről, miszerint a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok a választásokon a pártlistákra szavazhatnak.

A korábban a döntés ellen tiltakozók egyik érve az volt, hogy a külhoni magyarság nincs otthon eléggé a magyarországi politikában ahhoz, hogy szavazhasson. A Méltányosság Politikaelemző Központ szerint azonban ez nem állja meg a helyét, hiszen az elektronikus média jóvoltából a határon túliak is figyelemmel követhetik a hazai politika alakulását és aktuális eseményeit. Valós veszély azonban, hogy konfliktus jöhet létre az anyaországban és a határokon túl élő magyarok között, mint ahogyan például Horvátországban történt. A szavazati jog megadását egyéb lépéseknek is követniük kell a határon túliak további támogatásának formájában, ellenkező esetben ugyanis kizárólag jogi aktus marad.


Vissza a tetejére ↑