htmik.hu


Kárpátaljai magyarok Karpatalja

Közzétéve: 2012. december 20.

Kárpátalja magyarsága

A mai Ukrajna területén százhetvenezer fős magyar kisebbség él, a határon túli magyarok körülbelül tizenöt százaléka. Ennél többen élnek Romániában (másfél millió fő), Szlovákiában (ötszázezer fő), illetve Szerbiában (háromszázezer fő). Az 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarországtól elcsatolt területek ezen része 1920 és 1939 között Csehszlovákiához, 1944-ig Magyarországhoz, 1945-ig ismét Csehszlovákiához, 1991-ig a Szovjetunióhoz tartozott, azóta pedig Ukrajna része. A terület megnevezéseként szolgáló, ma használatos Kárpátalja kifejezés az első világháború végén született.

A magyarság főként a Kárpátalja sík részén él, a magyarlakta települések száma száztizennégy, ezek közé tartozik például Ungvár, Beregszász és Munkács. A száztizennégy településből hetvennyolcban többségben vannak a magyarok. Egyik legfontosabb érdekvédelmi szervezetük az 1989-ben alakult Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amely a rendszerváltás idején elérte a régi magyar településnevek és az utcanevek visszaállítását. Ezen kívül más szervezetek is működnek, mint például a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ), a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ), a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), illetve az Ungvidéki Magyarok Szervezete (UMSZ). A magyarlakta települések nagy részén az önkormányzati vezetőket a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt adja.

Kárpátalja 1919-ben került az akkori Csehszlovákiához az Ausztriával kötött saint-germaini
békeszerződés értelmében. Bár a csehszlovákok ígéretet tettek arra, hogy autonómiát adnak a területnek, ez 1938-ig nem valósult meg. Több mint tizenkétezer négyzetkilométernyi terület került Csehszlovákiához, a tartomány hivatalos neve Podkarpatská Rus lett. A magyar hivatalnokokat csehszlovákok váltották le, a hivatalos nyelvnek pedig a csehet tették meg. A magyar kisebbség létszáma ekkor körülbelül száznyolcvanötezer fő volt, a trianoni béke után azonban jelentősen csökkent, 1921-ben már csak száztízezer főt írtak össze. A Kárpátalja magyarságát az ország vezetése erősen háttérbe szorította: elvették a földjeiket, megbontották az egységes magyar tömböt. A két világháború között a terület gazdasági helyzete igen kedvezőtlen volt, egyetlen nagyüzem sem épült itt, így elmaradott agrárvidék maradt. Az 1938-as első bécsi döntés értelmében Kassa, Munkács és Ungvár visszakerült Magyarországhoz. 1939 és 1944 között Kárpátalja ismét Magyarország része lett, aztán viszont megint Csehszlovákiához csatolták. 1945-től a Szovjetunióhoz került, ahol bár erős volt a nyelv és a kultúra uniformizálására irányuló szándék, voltak olyan iskolák, ahol magyarul folyt az oktatás, és magyar nyelvű könyveket is kiadtak. 1991 ben, Ukrajna függetlenségével Kárpátalja az új állam közigazgatási egysége lett. Kárpátalján jelenleg kilencvenkilenc magyar vagy kétnyelvű tanintézet, általános- és középiskola működik, például Ungváron, Beregszászon, Munkácson vagy Tiszaújlakon.

Címkék:




Comments are closed.

Vissza a tetejére ↑