htmik.hu


Információk szama

Közzétéve: 2012. december 5.

Határon túli magyarok száma

Határon túli magyaroknak elsősorban a környező országok az 1920-as trianoni békeszerződés folytán Magyarországtól odacsatolt területein élőket nevezzük. Az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági, a kárpátaljai, a várvidéki, a horvátországi és a muravidéki magyarok száma hivatalosan összesen körülbelül két és fél millió. Egyes becslések szerint viszont akár tizenöt-húsz százalékkal többen is lehetnek. A legtöbben Romániában, Erdélyben élnek, mintegy másfélmillióan. Ezen kívül hétszázezer székely él Erdély keleti részén, Székelyföldön, illetve hatvanezer moldvai csángó az északkelet-romániai Moldvában. Szlovákia körülbelül ötszázezer, Szerbia háromszázezer, Ukrajna százhetvenezer, Ausztria hetvenezer, Horvátország tizenhétezer, Szlovénia pedig tízezer magyar otthonául szolgál. Ezen kívül körülbelül kétmillió magyar él szerte a világon, például az Egyesült Államokban másfél millióan, Németországban ötven-hatvanezren, Hollandiában két-háromezren, de sokan választották otthonukul Olaszországot, Spanyolországot, az Egyesült Királyságot, Ázsiát vagy Afrikát is.

A trianoni békeszerződés után, 1921-ben a népszámlálás szerint Erdélyben egymillió-hatszázezer magyar élt, azaz a teljes lakosság több mint harminc százaléka magyar volt. A következő öt évben majd’ kétszázezer magyar hagyta el Romániát, a második világháborút megelőző évekig pedig további százhetvenezer. Legtöbben Magyarországon telepedtek le, de a tengerentúlra is sokan kerültek. 1920-ban az akkori Csehszlovákiához összesen mintegy egymillió-hetvenezer magyar lakossal bíró terület került. Az 1938-as első bécsi döntés alapján Magyarország visszakapott tizenkétezer négyzetkilométernyi területet egymillió lakossal. Az 1947–49-es csehszlovák–magyar lakosságcsere-szerződés értelmében hetvenhatezer magyart erőszakkal áttelepítettek Magyarországra. A kárpátaljai magyarság száma a múlt században nem emelkedett dinamikusan. Az 1910-es népszámlálás idején száznyolcvanezer magyart írtak össze, 2001-ben viszont már csak százötvenezret. A horvátországi magyarok száma is csökkent a huszadik században, 1910-ben ugyanis még kétszáz településen élt száznál több magyar, 1921-re pedig már csak százban. A magyar népesség számának csökkenése ezt követően kisebb ütemben folytatódott.

Ausztriában 1910-ben hivatalosan huszonhatezer magyar élt, tíz évvel később ez a szám már csak tizenötezer volt. 1934-ben tízezren éltek Burgerlandban, és a számuk a nyolcvanas évekre négyezerre csökkent. 1991-ben viszont növekedésnek indult, és mára mintegy hetvenezer magyar lakik a területen, főként Felsőőrön, Alsóőrön, Felsőpulyán és Őrszigeten. A szlovéniai, muravidéki magyarok száma 1921-ben húsz-huszonötezer lehetett, az akkori népszámláláson azonban csak tizenötezren vallották magukat annak. Az ötvenes években a fiatalok nagy része szlovén többségű távolabbi városokba és regionális központokba költözött. Az 1991-es népszámláláson már csak nyolcezer magyart írtak össze. Mai számuk hivatalosan körülbelül tízezer, de jóindulatú becslések szerint is csak legfeljebb tizenkét-tizenötezer. Alacsony számuk miatt asszimilációjuk
elkerülhetetlen.

Címkék:




Comments are closed.

Vissza a tetejére ↑