htmik.hu


Kultúra 20100819erdelyvaj

Közzétéve: 2012. december 3.

Erdélyi vár Budapest nevezetessége

Vajdahunyad nevének említésekor két helyszínre gondolhatunk: Budapest egyik legszebb nevezetességére, a számos kulturális és szórakoztató programnak otthont adó műemlékre, a városligeti Vajdahunyad várára, illetve az erdélyi Vajdahunyadra, amelynek várát kézről kézre adták a magyar történelem nagy alakjai.

A Zalasd folyó mellett, egy szirtfokon áll Erdély talán legimpozánsabb várkastélya, Vajdahunyad vára. A vár eredetileg a 13. században épült, gótikus stílusban. Az uradalmat a kastéllyal együtt Zsigmond király érdemeiért adományozta a későbbi magyar fejedelem, Hunyadi János atyjának, Vajknak, aki a királyi udvar katonájaként tűnt ki.

Hunyadi János az 1440-es években fogott a családi birtokközpont, Vajdahunyad kiépítéséhez. Az erődítményt két nagyobb ütemben alakították át. Az első szakasz munkálatainak célja a védelem korszerűsítése volt, a második szakasz során készültek a család megnövekedett hatalmához méltó lakóépületek. Hunyadi halála után özvegye, Szilágyi Erzsébet, majd később Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is alakíttatott az épületen. A várat Mátyás király Korvin Jánosnak adta ajándékba.

A 16.-17. században többen is birtokolták az épületet, végül pedig a kincstáré lett. Többször is leégett, de ennek nyomait az 1870-1880 közötti restaurálás eltüntette. Ez az első, átfogó helyreállítás Steindl Imre és Schulek Frigyes építészek munkája volt, amelyet 1907. és 1913. között a Möller-féle restaurálás követett.

Vajdahunyad vára egyébként inkább díszes palotához hasonlított. Védőövezete nem volt, és kialakítása sem olyan, mint az erődítményeké. Az udvarra belépve és rögtön jobbra fordulva a lovagterembe jutunk.

A vár szinte minden egykori tulajdonosának ízléséből megőrzött valamit: az udvar bal oldalán található például a Szilágyi Erzsébet által építtetett úgynevezett Mátyás-loggia, amely onnan kapta a nevét, hogy a hagyomány szerint ebben az épületben lakott Mátyás király. A loggiától induló lépcső a gótikus stílusú várkápolna karzatára vezet.

A Kisasszonyok szobáját a 17. század elején Bethlen Gábor építtette a kastélyban megforduló úrhölgyek számára. A Lovagterem fölött található az Országház, amelynek falait Bethlen Gábor-korabeli európai politikusok arcképei díszítik. Az Országház túlsó végéből lehet a Kapisztrán-toronyba jutni, ahol egy eredeti gótikus kandallót láthatunk. Az udvaron Steindl Imre alkotását, egy neogótikus árkádsort csodálhatunk meg.

A budapesti Vajdahunyad vára egyes részei ezt az erdélyi várat idézik. Innen származik az épület elnevezése is. A Vajdahunyad vára 21 épületből álló romantikus együttesét 1896-ban emelte Alpár Ignác. A romántól a gótikán, illetve a reneszánszon át a barokkig csaknem valamennyi történelmi építészeti stílus felfedezhető ezen a különleges műemléken.

Az épület eredetileg a magyar honfoglalás ezredik évfordulójára (1896) rendezett kiállításra készült fából és kartonból, ideiglenes kiállítási tárgynak. Az alkotók célja a magyar építészeti hagyomány bemutatása volt. A vár elemei az országban található, a különböző történeti stílusokra legjellemzőbb épületrészek kicsinyített reprodukciói. Ezer év magyar építészete áll így előttünk az együttesben, amely a pesti közönség körében akkora sikert aratott, hogy később kobol Alpár Ignác kőből is megépíthette. A romantikus hangulatú vár különlegessége, hogy egy szigeten áll. Az előtte lévő tavon nyaranta csónakázni, télen pedig korcsolyázni lehet.

A Vajdahunyad várban, a kápolna mögött kapott helyet a Mezőgazdasági Múzeum, a világ egyik legértékesebb trófeagyűjteményével. A reneszánsz hangulatú várudvaron nyaranta szabadtéri koncertek várják a zeneszeretőket. Az udvaron áll egyébként Budapest egyik „legfotogénebb” szobra, amely Anonymust, a „névtelen krónikást” ábrázolja, láthatatlan, csuklyába rejtett arccal. Anonymusról azt tartják, hogy valószínuleg III. Béla király udvarában szolgált a 12. században.

Címkék: , , , ,




Comments are closed.

Vissza a tetejére ↑