htmik.hu


Állampolgárság

A határon túli magyarok magyar állampolgársága

A Kárpát-medencében élő magyarság körében az elmúlt években többször is felmerült az igény, hogy magyarságuk megtartásának, illetve az anyaországgal való kapcsolattartás megkönnyítésének érdekében külföldi példák nyomán egy egyszerűsített honosítási eljárást vezessenek be.

2010 májusában a magyar parlament elfogadott egy jogszabályt, amely lehetővé teszi a határokon kívüli magyarok számára, hogy egyszerűbben, magyarországi lakhely nélkül kapjanak magyar állampolgárságot. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényt módosító jogszabály értelmében a külhoni magyarok letelepedés nélkül kaphatnak állampolgárságot. Egy nem magyar állampolgár csak akkor honosítható kedvezményesen, ha felmenője magyar állampolgár vagy ez valószínűsíthető, büntetlen előéletű, büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, illetve honosítása nem sérti Magyarország köz- vagy nemzetbiztonságát. Az állampolgárság megszerzéséhez a kérelmezőnek igazolnia kell magyar nyelvtudását, illetve esküt kell tennie.

A 2010 májusában elfogadott jogszabályt 2011. január 1-jétől alkalmazzák. Az állampolgárság igénylése és az esetleges névmódosítás ingyenes. A honosítási okirat kézhez kapása, illetve az eskü letétele után a határon túli magyar útlevelet is igényelhet, illetve a 2012 novemberében született döntés alapján a 2014-es választásokon már szavazhat is. Az állampolgári esküt eddig mintegy kétszázötvenezer külhoni magyar tette le, a becslések szerint ez a szám 2014-re akár félmillió is lehet.

A magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása szerint a magyar állampolgár gyermeke születésénél fogva, leszármazással magyar állampolgárrá válik. A meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytől el lehet tekinteni a kiskorúak tekintetében, ha a szülő a magyar állampolgárságot már megszerezte, vagy ha a kiskorú a honosítást a szülővel együtt kéri. Magyarország elnöke a folyamatos magyarországi lakóhely tekintetében felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához a magyar államnak fontos érdeke fűződik. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében a magyar nyelvtudás igazolásától el lehet tekinteni. A módosítás értelmében visszahonosítható az a személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt, de teljesíteni tudja a törvényben foglalt feltételeket, és igazolja magyar nyelvtudását. A honosított személynek választása szerint állampolgári esküt vagy fogadalmat kell tennie. Ezt a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a magyar külképviselet vezetője előtt teheti le. Ha a személy cselekvőképtelen, az ő nevében az esküt vagy fogadalmat törvényes képviselője is leteheti.

Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, illetve az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet az illetékes önkormányzat vagy polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjéhez, a körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőhöz, a magyar konzuli tisztviselőhöz vagy a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez kell benyújtani. A honosítási okiratot a polgármesternek vagy a magyar konzuli tisztviselőnek a kiállításától számított tizenöt napon belül eljuttatják. Az állampolgársági eljárás során a miniszter véleményt kérhet a jegyzőtől, a konzultól, a gyámhatóságtól, az idegenrendészeti hatóságoktól, a rendőrségtől, valamint az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól. A honosítást kérő határon túli magyar az állampolgár igénylésekor egyidejűleg kérheti, hogy saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse. Többtagú születési családi nevéből egy vagy több tagot, illetve születési és házassági nevéből a nemre utaló végződés elhagyását is kérelmezheti.Ezen kívül kérheti, hogy utónevének magyar megfelelőjét viselhesse.

A 2002. évi III. törvény kihirdette, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezményben foglaltak szerint minden állam saját joga szerint határozhatja meg, kik az állampolgárai. Azaz a fent említett törvénymódosítás jogalapja a nemzetközi jogban vitathatatlan. A módosítás eredményeképp tehát a határon túli magyarok a korábbiakhoz képest sokkal egyszerűbben, kedvezményesen juthatnak kettős állampolgársághoz. Korábban is részesülhettek hasonló kedvezményekben, azonban az ehhez szükséges eljárások hosszadalmasak voltak, felesleges adminisztrációt jelentettek. A módosításnak köszönhetően viszont az anyaországgal való kapcsolattartás egyszerűbb lett. Az állampolgárság megadása természetesen továbbra sem automatikus, hanem igényelni kell, és egyénileg bírálják el a kérelmeket. Az állampolgárság megszerzésével a határon túli magyarok magyar személyazonosító igazolványt nem kapnak, hiszen ez csak azoknak jár, akik magyarországi lakóhellyel rendelkeznek. A kérelem benyújtásához az igénylőnek mellékelnie kell születési anyakönyvi kivonatát, valamint a családi állapotát igazoló okiratokat, illetve egy saját kézzel írt, magyar nyelvű önéletrajzot és két igazolványképet. Az eljárási határidő három hónap, de a gyakorlatban négy-öt hónappal kell számolni.


Vissza a tetejére ↑