htmik.hu


Információk mai

Közzétéve: 2012. december 12.

A határon túli magyarok mai helyzete

A legtöbb magyar az 1920-as trianoni békeszerződés után elcsatolt területek közül Romániában él (másfél millió fő), ezután Szlovákia következik (ötszázezer fő), majd Szerbia (háromszázezer fő), Ukrajna (százhetvenezer fő), Ausztria (hetvenezer fő), Horvátország (tizennégyezer fő), végül pedig Szlovénia (tízezer fő). A határon túli magyarok politikai szervezetei, valamint a magyar kormány és a parlamenti pártok egyeztető fóruma a Magyar Állandó Értekezlet, azaz a MÁÉRT. 2010-ben a magyar parlament elfogadott egy jogszabályt, amely szerint a határokon kívüli magyarok a korábbinál egyszerűbben, itteni lakhely nélkül kaphatnak magyar állampolgárságot.

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényt módosító jogszabály alapján egy nem magyar állampolgárt akkor lehet kedvezményesen honosítani, ha büntetlen előéletű, büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, felmenője magyar állampolgár vagy ez valószínűsíthető, valamint honosítása nem sérti Magyarország köz- és nemzetbiztonságát. A 2011. január 1-jétől alkalmazott jogszabály értelmében a kérelmezőnek az állampolgárság megszerzéséhez igazolnia kell magyar nyelvtudását, és esküt kell tennie a lakóhelye szerint illetékes polgármester, illetve a magyar külképviselet vezetője előtt. Cselekvőképtelen személy esetén az esküt a törvényes képviselő teheti le.

Az állampolgárság igénylésekor a határon kívüli magyar azt is kérelmezheti, hogy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse, nevéből a nemre utaló végződést elhagyhassa, illetve utónevének magyar megfelelőjét használhassa. Az állampolgársági és a névmódosítási kérelem mindenki számára díjmentes. A honosítási okirat kézhez kapását követően a határon túli magyar állampolgár magyar útlevelet is igényelhet.

A határon túli magyarok az anyaországi politikába való beleszólása az elmúlt években folyamatosan visszatérő kérdést jelentett. A magyar parlament az európai gyakorlatot követve 2012 novemberében fogadta el a választójogi törvény a választójogot a határon túli magyarokra kiterjesztő módosításait. Ennek alapján a szavazáshoz előzetes regisztráció szükséges, ezt az elcsatolt területeken élők levélben vagy az interneten tehetik meg. Az állampolgári esküt mostanáig mintegy negyedmillió határon túli magyar tette le; így a 2014-es parlamenti választásokon a becslések szerint akár félmillióan is szavazhatnak. A Political Capital kutatóintézet felmérése szerint azonban ez a szám valószínűleg csak néhány százezer lesz. A következő kormány összetétele így már a külhoni magyarság véleményét is tükrözni fogja. A Magyarország sorsáról való közös döntés növelheti az anyaországi és a határon túli magyarok közti szolidaritást, és esélyt ad a békés, határmódosítás nélküli nemzetegyesítésre. A külhoni magyarok ezen kívül így elkerülhetik a helyi kultúrával való teljes asszimilációt. A külföldön lakó állampolgárok szavazása a világ több országában már korábban is bevett szokás volt.

Címkék:




Vissza a tetejére ↑