htmik.hu


Választások honositas

Közzétéve: 2013. október 21.

A határon túli magyarok egyszerűsített honosítása

határon túli magyarok egyszerűsített honosításaA határon túli magyarokkal mindig is sokat foglalkoztak Magyarországon. Bár kis híján 100 éve történt, hogy a trianoni béke következményeként hatalmas területeket vágtak le Magyarország területéről, és ezzel rengeteg magyar ember veszítette el hazáját, Magyarország kormánya fontosnak tartja, hogy támogassuk a határon túli magyarokat. Ennek részeként 2011 óta a határon túli magyarok megszerezhetik a magyar állampolgárságot egyszerűsített honosítási eljárással.

A törvénymódosítás

Magyarország Országgyűlése 2010. május 26-án elfogadta az 1993-ban hozott törvény módosítását, és ezzel együtt bevezette az egyszerűsített honosítási eljárást. Az intézkedés lényege, hogy a határon túl élő magyaroknak nem kell Magyarországon letelepedniük ahhoz, hogy hozzájuthassanak a magyar állampolgársághoz, állampolgársági vizsgát sem kell tenniük, emellett azt sem kell igazolniuk, hogy Magyarországon élnek és dolgoznak. A másokra kötelezően érvényes állampolgársági vizsga helyett elegendő a határon túli magyarok számára a magyar nyelv ismerete is.

Miután 2010. május 26-án elfogadták a törvénymódosítást, azok nem léptek azonnal hatályba. A megvalósulásra több mint két hónapot várni kellett, így 2010. augusztus 20-án léptek életbe a módosítások, ugyanakkor az egyszerűsített honosítási eljárás csak a 2011. január 1-je után beadott kérelmekre vonatkozott, vagyis a módosított törvényt csak a megszavazás utáni év elejétől kezdték el végül alkalmazni.

Ki nyújthatja be a kérelmet?

Az egyszerűsített honosítási eljárással természetesen nem élhet minden, határon túl élő, magát magyarnak valló ember, a magyarságot ugyanis igazolni is kell. A kedvezményes honosítást kérelmezni kell. Az eljárásra az jogosult, aki maga – vagy felmenője – magyar állampolgár volt, de az is elég, ha valószínűsíti magyarországi származását. A magyar nyelvtudás elengedhetetlen feltétel, ezt igazolni is kell, amit a kérelmet átvevő szerv tesz meg. Fontos az is, hogy a honosítást kérelmező személy ne legyen büntetett előéletű, és ne folyjon ellene büntetőeljárás. Minden esetben ellenőrizni kell továbbá, hogy a honosítást kérő személy honosítása nem sérti-e Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

Az állampolgársági kérelem mellett az azt igénylőnek be kell adnia a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló dokumentumokat, illetve azokat a papírokat is, melyek azt igazolják, hogy magyar származású. Ezeknél nagyon fontos, hogy a leszármazási lánc végig követhető legyen, ne szakadjon meg sehol az ág, különben nem lesz érvényes az igazolás. A honosításhoz mindezek mellett szükség van egy magyar nyelven, saját kézzel megírt önéletrajzra, valamint két darab igazolványképre, utóbbiból a külföldön élőktől elég egy darab.

Ha az állampolgárságot kérvényező személy cselekvőképes, személyesen kell az igénylést leadnia. A korlátozottan cselekvőképes, valamint a cselekvőképtelen személyek nevében a törvényes képviselőjük járhat el a honosítás ügyében. A kérelmezőnek nyilatkozatot kell tennie arról hivatalosan, hogy nem folyik ellene büntetőeljárás, valamint nem büntetett előéletű, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e a bíróság valamilyen bűncselekmény miatt. Ha a kérelmező külföldön él, az eljáró szerv felhívása esetén büntetlenséget igazoló dokumentumot is be kell adnia, melyet a lakóhely szerinti illetékes hatóság állíthat ki számára.

A honosítás egyszerűsítése érdekében az idegen nyelven írt hivatalos okiratokat és dokumentumokat hiteles magyar nyelvű fordítással kell leadni, ha nemzetközi szerződés nem rendelkezik eltérően vagy ha nincs viszonossági gyakorlat az ellenkezőjére. Emellett diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni a fordításokat, amennyiben ez nem ütközik elháríthatatlan akadályba.

Hol lehet benyújtani az állampolgársági kérelmet?

Az állampolgársági kérelmet több szervnél is be lehet nyújtani. Megtehetjük ezt az anyakönyvvezetőnél, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve a magyar konzuli tisztviselőknél is. A kérelmet a köztársasági elnök bírálja el. A közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtja be a köztársasági elnöknek a honosítási kérvényt, legkésőbb három hónappal azután, hogy az a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz megérkezett. Mire a kérvényező megkapja a választ a honosítási igényére, körülbelül 4-5 hónap telik el annak benyújtásától számítva.

Mi a teendő honosításkor?

Ha a kérvény pozitív elbírálásban részesül, a frissen honosított személy választhat, hogy állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Bármelyiket választja is, megteheti magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt. Ha a honosított személy cselekvőképtelen, esküjét vagy fogadalmát a törvényes képviselője teheti le. Hivatalosan a honosított személy az eskü- vagy a fogadalomtétel után lesz csak magyar állampolgár.

A honosítási eljárással a határon kívüli magyarok kérhetik azt is, hogy egykori magyar családnevüket viselhessék. Kérhetik továbbá, illetve többtagú születési családi név esetén egy vagy több tagot, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződést vagy névelemet elhagyhassák. Kérhetik azt is, hogy utónevük magyar megfelelőjét viselhessék. Ezeket a kérelmeket azonban okirattal, vagy szakvéleménnyel mindenképpen alá kell támasztani, enélkül érvénytelenek.

Címkék: , , , ,




Comments are closed.

Vissza a tetejére ↑